Riasztó

A riasztórendszer három fő egységre lehet bontani: érzékelő, kezelő és a főközpont. Mindhármat a megrendelő együttműködésével kell megválasztani. A megrendelő határozza meg, hogy a védendő objektum mely területeit kívánja védeni, honnan akarja kezelni és mely személyek, milyen mértékben kezelhetik a riasztórendszert. Állást kell foglalni abban is hogy a kiépítésre kerülő riasztó minimális, részleges vagy teljes körű védelmet nyújtson a MABISZ minősítésnek megfelelően.
Minden érzékelőt külön zónára kötve a berendezés pontosan meghatározza a riasztás helyét és helyi riasztást vált ki és/vagy jelzi a 24 órás őrszolgálatra. Nagyban segíti ezzel az intézkedés hatékonyságát, hiszen nem kell időt fordítani arra, vajon mi riasztott.
Az ügyelet pontosan megmondja honnan, mikor jött a riasztás és melyik érzékelő riasztott.
A zónánkénti érzékelők biztosítják, hogy valamennyi riasztós kábel és az eszközök teljes körűen szabotázs védettek legyenek. Ez azt jelenti, hogy bármelyik vezeték elvágása, rövidre zárása, érzékelő szétszerelése, szabotázs jelzést ad a berendezés hatástalanított állapotában is.
Az ügyelet azonnal értesül az idegen beavatkozásról, és azt is tudják melyik érzékelőt vagy kábelt manipulálták. Célszerű olyan központ típust kiválasztani, amelyik alkalmas az épület teljes védelmének kiépítését is kezelni. / vagyonvédelem, tűzvédelem /Célszerű a többszintes épületeknél, építményeknél több partíció (önálló terület védelmek kialakítása is)